A SZÉP-kártyát, azaz Széchenyi Pihenőkártyát a magyar kormány 2011-ben vezette be, hivatalosan azzal a céllal, hogy elősegítse az egészségmegőrzést és a területi különbségek csökkentését és a gazdaság élénkítését. A kártya egy újfajta cafeteria-, azaz béren kívüli juttatás, amely olyan szolgáltatások igénybevételére használható fel, melyek az egészséges életmód elősegítését, életminőség javítását teszik lehetővé. A kártyára a munkavállalók évente 300 ezer forintot utalhatnak, amely az eredeti szabályozás szerint a kibocsátást követő naptári év végéig, december 31-ig használható fel. 

Ezt a szabályozást a kormány 2012 végén felülvizsgálta, mivel közel 150 millió forint maradt a rendszerben felhasználatlanul, így jelenleg a törvény szerint a 2011-ben feltöltött összeg 2012. május 31-ig felhasználható, ehhez hasonlóan pedig az idei juttatások jövő én május utolsó napjáig. A fel nem használt összeg a lejáratot követően a munkáltató számlájára vándorol vissza. Az, hogy ilyen nagyságrendű összeg maradt felhasználatlanul, annak oka lehet, hogy a vállalkozások visszajelzései szerint az új formájú juttatások nem használhatóak fel olyan rugalmasan, mint a korábbi cafeteria-rendszeren belül – ez a felmérések szerint kiemelten a vidékre jellemző. 



A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor sikersztorinak tartja a SZÉP-kártya bevezetését, mivel a tavalyi 42 milliárdos előrejelzésnél jóval magasabb, összesen 72 milliárd forintnyi összeget juttattak munkavállalóik számára ilyen formában a vállalkozások. Az NGM lelkesedését a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége is osztja – ők üdvözlik a kártya bevezetését, mivel a tavalyi évben a lakosság közel annyit költött szállodákra, mint az eddigi legsikeresebb évben, 2009-ben, amikor még üdülési csekk formájában kapták az ilyen juttatásokat. A kisebb éttermek, kifőzdék is forgalomnövekedést észlelhettek az új rendszer bevezetése óta – a szállodaipari szövetség igazgatója, Niklai Ákos szerint ennek oka az lehet, hogy a béren kívüli juttatásokat a lakosság sokszor étkezésre használja fel, míg a korábban erre elkülönített összegből a családi kasszát, a rezsire fordított pénzt egészíti ki. 



Jelenleg a magyarországi vendégéjszakák közel felét a belföldi turizmusnak köszönhetik a vendéglátóhelyek - az arány a tavalyi évben 48 százalék volt. Így az NGM azt várja a munkáltatóktól, hogy minél nagyobb számban alkalmazzák a SZÉP-kártyát, mivel ezzel elősegítik a vendéglátóipari munkahelyek megmaradását és keletkezését. 



Erre nagy szükség is lenne, mivel a régióban lemaradónak számít a hazai szállodaipar – a tavalyi, főleg év végi jobb teljesítmény ellenére a térségben csak a szlovákiai vendéglátók teljesítményét sikerült felülmúlni. Kérdéses, hogy miután év végén – az MSZÉSZ tiltakozása ellenére – némileg megemelték a SZÉP-kártyát terhelő közterheket is, a munkáltatók továbbra is az eddigi lelkesedéssel veszik-e majd igénybe a pihenőkártyát.