SZÉP Kártya
A Széchenyi Pihenő Kártya létrehozásának ötletét 2010 tavaszán vetette fel a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság. Olyan banki hátterű, a bankkártya-terminálokon használható utalványt szerettek volna megteremteni, amely illeszkedik a cafeteria rendszerekhez, különleges előnyei, biztonsága és megbízhatósága révén azonban kiemelkedik a korábbi támogatási formák közül, miközben a béren kívüli juttatásokon adott állami kedvezményeket elsősorban a turizmusba csoportosítja át, segítve a gazdaság növekedését.
A 2011-ben bevezetett rendszerben a munkáltatók a korábbi cafeteria elemek kiegészítéseként kedvezményesen akár 300 ezer forintot is juttathattak a szálláshely-szolgáltatók által elfogadható SZÉP Kártyára. A kártya 2011 októberétől teljesen átvette az Üdülési Csekkek szerepét, hiszen akkortól kezdve üdülési célú kedvezményes béren kívüli juttatást csak a SZÉP Kártyán át lehet adni a munkavállalóknak. A korábban kibocsátott Üdülési Csekkek 2012 végéig használhatók fel.
A 2012 január elsejétől hatályos személyi jövedelemadó törvény értelmében a SZÉP Kártya felváltja a legelterjedtebb utalványokat, keretét pedig 450 ezer forintban állapította meg. A kártyát a munkáltatóknak kell igényelniük és kiváltaniuk munkavállalóik számára, ami számukra díjmentes. A SZÉP Kártyára átutalt összeget a munkavállaló teljes egészében megkapja, a munkáltatónak pedig csak összesen 30,94 százalékos adó- és járulékterhet kell megfizetnie a juttatás után. (A nem kedvezményes cafeteria juttatások esetén ez 51,17 százalék 2012-ben).
A kártyára átutalt összeget a kártya felhasználásáról szóló kormányrendelet szerint teljes egészében fel lehet használni belföldi szálláshelyek, illetve belföldi utazási szolgáltatások kifizetésére.
A SZÉP Kártya januártól három alszámlát tartalmazhat:
• A szálláshely-szolgáltatási alszámlára a munkáltatók kedvezményesen évi 225 ezer forintot utalhatnak át. Innen csak és kizárólag a szálláshelyek, valamint a belföldi utazások árát lehet fedezni.
• A rekreációs alszámlára kedvezményesen átutalható keret évi 75 ezer forint, amelyet szórakoztató és kulturális intézményekben (színház, múzeum, állatkert, vidámpark, hajózás) valamint az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásoknál (edző- és fitnesz termekben, lovaglásnál, hazai sípályákon, törökfürdőkben, szaunákban és gőzfürdőkben, gyógyfürdőkben, valamint szoláriumokban és fogyasztó- és karcsúsítószalonokban) lehet felhasználni. Ez az alszámla is alkalmas a belföldi szálláshely-költségek fedezésére.
• Az évi 150 ezer (havi 12.500) forintos kedvezményes kerettel rendelkező melegétel alszámláról éttermekben, büfékben, menzákon lehet majd költeni. A keretből ugyanúgy lehet fedezni a szálláshely költségeket is.
A SZÉP Kártyára év közben bármikor – akár jutalom-szerűen – is átutalhatnak a munkáltatók, miközben természetesen lehetőség van a bérkiegészítésként adott, megszokott havi átutalásokra (étkezési-jegyek, sport-célú juttatások) is.
A kártyát készpénzfelvételre nem lehet használni, és kizárólag a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások ellenértékét lehet vele kifizetni. A cél szerinti felhasználás ellenőrzése elektronikus, vagyis nem kell külön számlát kérni a fizetéskor. A fizetésre vagy a banki POS kártyaterminálokon, vagy internetes felületen van lehetőség, ám egyes pénzügyi szolgáltatóknál telefonos ügyintéző segítségével is elfogadhatják a kártyát az elfogadóhelyek.
A SZÉP Kártya kibocsátásáról és elfogadásáról szóló kormányrendelet szerint a kibocsátóknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük, országos hálózattal kell rendelkezniük és minden 35 ezer főnél nagyobb településen szükséges olyan fiókintézményt működtetniük, ahol lehetséges a személyes ügyintézés. Fontos kritérium a bankkártya-kibocsátási és a cafeteria üzemeltetési tapasztalat is, ám bármely olyan pénzügyi intézmény csatlakozhat, amely megfelelő banki háttérrel rendelkezve eleget tud tenni a kritériumoknak.
A kormányrendelet meghatározza, hogy a kártya a munkáltatóknak és a munkavállalóknak sem kerülhet semmibe (a társkártyáért, vagy az elvesztett kártya pótlásáért lehet maximum 1500 forintos díjat felszámolni), de az elfogadóhelyek esetében sem lehet 1,5 százaléknál magasabb jutalékot kérni. A versenyben azonban a bankok saját korábbi ügyfeleiknek bizonyos esetekben már most is ennél kisebb jutalékot számítanak fel. A kormányrendelet értelmében a bankoknak biztosítaniuk kell az átjárhatóságot, vagyis saját elfogadóhelyi hálózatukban a mások által kibocsátott kártyákat is el kell fogadniuk.
Forrás: www.ujcafeteria.hu
Bővebb információkért, kérjük látogasson el a kibocsátó bankok weboldalaira.