Bár az első darabokat már 2011-ben kiadták, a Széchenyi Pihenőkártyákra vonatkozó szabályozást azóta számos alkalommal, több helyen megváltoztatták, kibővítették. Éppen ezért nem árt áttekinteni, mire is érdemes figyelnie egy kártyatulajdonosnak, hogy pénzét biztonságban tudhassa és hasznosan elkölthesse.
A legfontosabb talán, amire ügyelni kell, a kártyára utalt összegek felhasználásának határideje. Az eredeti szabályozás szerint a kiutalt juttatásokat a kifizetést követő év december 31-ig lehetett volna felhasználni, ezt azonban végül tavaly év végén a felhasználatlan pénzek nagy összege miatt fél évvel kitolták. Ez azért fontos, mert a pihenőkártyás juttatásokat nem lehet átvinni a következő évre - a határidő lejárta után a jelenlegi szabályok szerint a kibocsátó a kártyán maradt összeget köteles a munkáltató számlájára visszautalni. A cégek a visszaérkezett összegeket rendkívüli bevételként könyvelhetik el és utána adót kell majd fizetniük. Azt is érdemes egyébként észben tartani, hogy csak a kifizetésnek kell a határidőn belül megtörténnie, tehát a kártya segítségével akár egy későbbi utazás költségeit is rendezhetjük ilyen módon.
Arra is érdemes odafigyelni, hogy a felhasználás terén is sok változás történt 2011 óta. Mostanra az igénybe vehető szolgáltatások köre már jelentősen kibővült – már uszodabérletre, sportszerkölcsönzésre, sportegyesületekre is költhetjük a juttatást – az első évben még csak az egyik alszámla élt a jelenlegi három közül. Így a tavalyelőtt kiutalt pénzeken még csak belföldi szálláshelyek szolgáltatásaiért fizethetünk. Az idei juttatások esetében a munkavállalók egy része már szabadon megszabhatja, a három alszámla közül melyikre mekkora összeget kér – ennél a választásnál is oda kell azonban figyelni, mivel a zsebek között a későbbiekben már nincs átjárás, a pénz nem mozgatható közöttük. A szálláshely alszámlájára jelenleg 255 ezer forint, a vendéglátáséra 150 ezer, a szabadidő zsebbe pedig 75 ezer forint támogatás utalható. Ezeket az összegeket túllépni akkor sem lehet, ha több munkáltató is utal a dolgozó kártyájára.
A kártya kibocsátását a munkáltató kérheti – a kibocsátók köre mostanra kibővült, és idén várhatóan külföldi pénzintézetek és nem banki szereplők is bekapcsolódnak majd. Az elfogadóhelyek száma is jelentősen megszaporodott, oda kell azonban arra figyelni, hogy valóban megfelelő szolgáltatásért fizessen a kártyatulajdonos - bár az ellenőrzések a szolgáltatókat célozzák, akiket szabályellenes tevékenység észlelésekor akár milliós büntetéssel is sújtatnak.
A kártyával kizárólag tulajdonosa fizethet, az elfogadóhelyek akár a személyazonosság igazolására is felszólíthatják azt aki SZÉP-kártyával akar fizetni, ennek megtagadása esetén nem kötelesek a kártyát elfogadni. Amennyiben a kártya elveszik, lehetőség van annak letiltására a kibocsátónál. Ehhez a telefonos ügyfélszolgálattal kell felvenni a kapcsolatot, ahol a kártya számát és a személyes adatokat megadva blokkolhatják a kártyát, hogy azzal ne tudjanak jogosulatlanul fizetni, mert az elfogadóhelyek nagy része nem ellenőrzi szigorúan a személyazonosságot. A letiltott kártya már nem reaktiválható.