A Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásakor megfogalmazott célok közül a lakosság egészségi állapotának javítása illetve a területi különbségek csökkentése mellett az volt, hogy a segítségével fellendítsék a hazai vendéglátóipart, ezzel munkahelyek megmaradását, születését segítve elő. Az első, 2011-es évben még csak belföldi szálláshelyek szolgáltatásit lehetett igénybe venni a kártya segítségével, és bár azóta a vendéglátói alszámlára érkező összegek nagy része már inkább mindennapi étkezésre megy el, a számok azt mutatják, hogy a plasztik képes volt jó irányba terelni a vendéglátóipart.

Bár a térségben továbbra is lemaradónak számít a magyar vendéglátás – alig van térségbeli ország, amelynél jobban teljesítenénk –, a tavalyi év végére mégis biztató statisztikák láttak napvilágot. Decemberre ugyanis az előző év azonos időszakához képest 8,3 százaléknyi árbevétellel többet könyvelhettek el maguknak a szálláshelyek üzemeltetői, akiknél a belföldi vendégek 770 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez a teljes forgalom mintegy 44 százaléka, közel öt százalékkal több mint egy évvel korábban. Az éjszakák száma pedig 9,4 százalékkal emelkedett meg.

Érdekes adat az is, hogy a gyógyszállókkal szemben, amelyek kis mértékű forgalom-visszaesést könyvelhettek el – 1,9 százalékkal kevesebb vendéggel –, addig az országban működő összesen 163 wellness-szálló igen magas, 22 százalékos vendégszám-növekedést produkált. Valószínűleg ebben is tetten érhető a SZÉP-kártya hatása, mivel a béren kívüli juttatások révén sok olyan dolgozó is ilyen típusú szállót választhat magának pihenés, szabadság idejére, aki egyébként nem tett volna így.

A tavalyi évben a SZÉP-kártyát elfogadó helyek száma óriási növekedésen ment keresztül, már októberben is több mint ezerötszáz helyen volt felhasználható a plasztik. Ennek köszönhetően a kártyatulajdonosok 960 millió forint értékben költöttek a vendéglátóiparban a SZÉP-kártya segítségével, ami jóval meghaladja az üdülési csekkek korábbi rekordját is.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) januárban tette közzé a tavalyi évre vonatkozó végleges adatait, melyek szerint a kártya megjelenése elsősorban a vidéki szálláshelyekre volt jótékony hatással. A szállodaszövetség ugyanis a cafeteria-rendszer átalakításának is tulajdonítja azt, hogy a hazai vendégéjszakák 89,7 százalékát a magyar vendégek vidéki hotelekben, szállókban, szálláshelyeken töltik. A végleges adatok szerint a SZÉP-kártyák teljes forgalma a szállodaiparban 7,3 milliárd forint volt, amely a teljes forgalom 23,9 százalékát, közel negyedét kiteszi.

A budapesti vendéglátósoknak ugyanakkor nem megy ilyen jól, az átlagos szobaárakat tekintve jelentős lemaradásban vannak a fővárosi hotelek a térség más nagyvárosaihoz képest. A SZÉP-kártyák által generált forgalomnövekedés tehát elsősorban vidéken, ott is elsősorban a nyári szezonban dobta meg a számokat.